
Horgász kaland
Eltelik az év, itt a tél, de nagyon nem nyugszik, pezseg, zizeg, újra vízparton lehessen a horgász. Barátommal eldöntöttük, gyerünk horgászni, oda ahol ilyen időben is -november végén- kapnak a halak, irány Gyirmót.
Az meg hol van, kérdezem? Győr mellett, mondja barátom, az nem fagy be, forgatják a vizet. Eljött a szerda reggel, 6 órakor indultunk Várpalotáról, sötétség köd, felértünk Győrbe, még sűrűbb ködbe áll a vidék. A megtett 100 km után lesz, ami lesz. Jegyváltás, irány a stég, etetőanyag keverés, előkerül a rakós bot a barátomnál, nálam pedig, a féder. Az eredmény nem maradt el. 2,5 kg-tól 5,4 kg-ig fogtunk pontyokat, a dévérekről, a keszegekről, kárászokról nem is beszélve. És miért ilyen hányaveti módon írtam le, ezt a szép halakat adó gyönyörű napot, erre legyen magyarázat, ami egy új decemberben megjelent horgász újságban egy csapat tesztelte tudását, és hideg vízi etető anyagát, pont ezen a tavon. Én nem akarok senkivel felvenni a versenyt, és nem is akarok rivalizálni, de pár képet megmutatok az eredményről:
|
![]() |
Csali választás, tudomány?!
Ezután megosztom veletek két szép augusztusi napot. Visszatérve a cikk címére, nem a horgász mondja meg, hogy mit eszik a hal, hanem Ő dönti el, mihez van kedve.Nálam mindig többféle csali van, és ezeket váltogatom, próbálgatom kapásra ingerelni a halakat. Szerintem van + (édes) - (büdös) pellett - bojli. Izésítés lehet bármilyen. Többszöri próbálkozás eredménye bizonyítja, hideg vízben is, meleg vízben is felveszi mindkettőt. Majd Ő dönti el. Lényeg az, hogy maga az íz erőteljes legyen. Ilyen lehet pl.: egy epres bojli megspékelve plazma dippel. Úgy indul a dolog, hogy aromával, dippel, plazma dippel, amit megoszthatok veletek egy fogós dolog:a lényege,hogy a csalidat plazma dippbe mártva, fogósabbá teheted. De ha véletlenül rossz helyre dobod a vízbe, még mindig van rajta, plazma dip. Tehát ez tényleg hosszú időn át, lassan oldódik, és csalja a halakat. Két bolyát etetek, kb. 10méterre egymástól. A horgásztavunk adottsága megengedi, hogy pontyra, és külön amurra etethessek. A horgász ül, és várja az etetésen a halat. Na de most beszéljünk a halakról, az első nap a bal oldali etetésen szépen bejelentkeztek a pontyok, a mini bojlira. A csalit egy lebegtetővel emeltem el a talajtól. A másik bolyánál nem jelentkeztek be a halak. A 2. nap, az égbolt borús, a feladat adott. Mivel a halak tegnap itt voltak, biztos itt lesznek ma is. Tovább erőltetjük a két bolyát, a jobb oldalihoz csirás búzából etettem, ami tegnap nem adott halat. Új ötlet, megpróbálom az amuros bojlit. Ráadásul megmártogatom dipp porban, amit úgy kezdek, víz, dipp por, víz, dipp por, amit ismétlek 3x, és kapok egy gyönyörű bojlit, ami szerintem -és az eredmények tükrében- az amuroknak figyelemfelkeltő.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A tippet, amikor megvettem, naiv emberekkel teszteltettem, munkatársaimmal megszagoltattam, szerintetek mi ez? Egyöntetűen mindenki lucernát, füvet, nádat érzett az illatán, volt, aki azt mondta eső után levágott fű illatú.Na, nem országos rekordok, sem a pontyok, sem az amurok, de majd holnap vagy következő horgászatkor jön nagyobb is. Ez éltet minden horgászt, aki a legnagyobb-legszebb halra vadászik. Természetesen minden hal fényképezés és fertőtlenítés után visszahelyeztem éltetőelemébe, a tóba, hogy más horgászoknak is örömöt okozzon.
Írta: Csendes Jenő